A kockázatértékelés alapvető munkavédelmi dokumentum, készítéséről a Munkavédelmi törvény rendelkezik. Ami nagyon fontos: KELL minden olyan munkáltatónál, aki szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat.

A kockázatértékelés egy összetett írásos dokumentum: a munkabiztonsági és a munkaegészségügyi szakember közös „műve”, csak ilyen irányú szaktevékenység keretében végezhető. Egy esetben maga a tulajdonos/vállalkozó is elkészítheti: ha van legalább középfokú munkavédelmi technikusi oklevele és emellett még foglalkozás-egészségügyi orvos is… Ez vélhetően nem jellemző. Tehát szakembert kell hívni.

A kockázatértékelés első lépése a cég „átvilágítása”, felmérése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szempontok alapján. Kiterjed a munkahelyekre (minden munkahelyre, a szabadtériekre is), a létesítményekre, a munkaeszközökre, a technológiára, a veszélyes munkafolyamatokra, a veszélyes anyagokra és készítményekre (a Hypo is veszélyes készítmény!). Ez a felmérés-elemzés a cég méretétől, a tevékenység jellegétől függően lehet akár több hetes munka is. Minden körülményt figyelembe kell venni, tehát az elemzés során ki kell térni a nem szokványos munkamenet, vagy karbantartás során felléphető veszélyekre is. Általában ilyenkor derül ki, hogy alapvető dokumentumok hiányoznak (pl. sajtológép megfelelőségi tanúsítvány), vagy elmaradt a 12 éves emelővillás targonca 5 évenként esedékes időszakos biztonsági vizsgálata. Előzőek súlyos bírság tételek egy ellenőrzés során!

A felmérés során meghatározásra kerülnek a munkavállalót fenyegető veszélyek, mely alapján egyrészt intézkedési tervet kell készíteni, másrészt az egyéni védőeszköz használat szükségessége is megállapítható. Egy esetben nem kell intézkedési tervet készíteni, ha a veszélyek elleni védekezés kellően hatékony.

A kockázatértékelési folyamathoz szervesen kapcsolódó intézkedési terv azonban csak akkor ér valamit, ha az abban foglaltakat végre is hajtják. Pl. a kockázatértékelés megállapítja, hogy hiányzik a gyalugép védőburkolata. A gépen dolgozó munkavállaló emiatt súlyos veszélyeztetésnek van kitéve, ezért az intézkedési tervben elő kell írni, hogy csak megfelelő védőburkolattal ellátott gépen szabad dolgozni. A burkolatot felszerelik, a veszély kiküszöbölve, de érdekes módon, pár nap múlva megint csak burkolat nélkül dolgoznak a gépen. Ennek vélhető oka: a burkolat akadályozza a napi termelési mennyiség végrehajtását, ezért szerelik le. A kockázatértékelés rávilágít egy másik problémára, nevezetesen a túl magas norma, vagy az elégtelen dolgozói létszám problémájára. A hibát tehát ott kell orvosolni és akkor nem marad támadási felületként a dolgozó súlyos veszélyeztetése (a munkavédelmi bírság akár 20 millió Ft is lehet).

A kockázatértékelés tartalmában tehát egy gondos felmérés, mely igen nagy segítséget nyújt a munkáltatónak abban, hogy a törvényi kötelezettségeit megfelelően teljesíthesse. Ezen túlmenően, a benne foglaltak alapján a szükséges intézkedések megtehetők, a veszélyek csökkenthetők, vagy kiküszöbölhetők.